Tudat hasadás – vagy tudat hasítás

Egy azonos témában két, egymásnak homlok egyenest ellentmondó hírt találtam. Legalábbis ezt hittem. Aztán mindkettőt gondosan átolvastam.

Egy -lehet, hogy nem egészen helytálló- analógia jutott eszembe, ami kissé feloldani látszik bennem azt a tudathasadásos állapotot, hogy némelyek úgy érzik, mintha a kormánnyal nem ugyanabban az országban élnének.

Tételezzük fel, hogy egy férj mélyen el van keseredve azon, hogy felesége nem egészen elégedett szexuális tevékenységével, ezért megkéri egyik barátját, érdeklődje már meg az asszonytól, vajon nem leli-e kielégülését az intim együttlétekben? A barát lelkesen be is számol arról, hogy kérdésére, miszerint az esetek hány százalékában jut el az asszonyka a csúcspontra, a feleség 75%-os százalékos arányt jelzett. Férj uram boldog, ugyanakkor értetlen, mi is okozhatja akkor neje elégedetlenségét.
Ugyanakkor a megkérdezett kitárgyalja az ügyet barátnőjével, akinek felháborodottan meséli, milyen kérdést tett fel neki férje cimborája, s milyen válasz is született erre. A barátnő kicsit értetlenkedve, és némileg irigykedve is csóválja a fejét, ám a feleség folytatja: – Csak az nem érdekelte, hogy ez összesen három alkalom egy évben!

Tudjuk jól, a hatalom már csak ilyen, szereti, ha úgy ítélik meg, hogy jól végzi a feladatát. Ám nem szabadna megfeledkeznie arról, hogy az éhes gyomor a szóvirágokkal nem lakik jól, kenyeret kell tenni az asztalra!

Hogy mi is vezetett engem erre, miszerint nem a megszokott, “adjuk tovább a hírt, ahogyan kaptuk” elv helyett, megjegyzéssel, saját gondoltaimmal fűszereztem meg ezt az oldalt? Egyszerű a magyarázata. Kérem az Olvasót, olvassa el ugyanarról az egyébként nagyon jó, és feltétlen támogatandó célkitűzésről megjelent két írást, és írja meg tippjét!

Lássuk a cikkeket:

A megújuló fejlesztéspolitika új munkahelyeket teremt a hátrányos helyzetű térségekben is

Az Új Széchenyi Terv országjáró körútjának tizennegyedik állomásán, Nyíregyházán tartott előadást Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai államtitkár. A megújuló fejlesztéspolitika rendszerét és az Új Széchenyi Tervet népszerűsítő rendezvénysorozat tegnapi állomásán az államtitkár a munkahelyek megőrzésének fontosságát és újak létrehozásának támogatását tartotta a hátrányos térségekbe juttatandó fejlesztési források legfőbb céljának – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.

Háromszáznál is több érdeklődő előtt számolt be Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára a kis- és középvállalkozások fejlesztési lehetőségeiről. Előadásában kiemelte: a korábbi kormányok súlyos örökséget hagytak a nemzeti ügyek kormányára, az uniós források jelentős részét már kihelyezték, így a meglévő 2000 milliárd forint fejlesztési forrás hatékony felhasználása megalapozott stratégiát, jól működő pályázati rendszert igényel.

Molnár Ágnes a hallgatóság kérdéseire válaszolva elmondta: a megújuló fejlesztéspolitikai rendszer tekintettel van a hátrányos helyzetű, leszakadó térségek sajátos igényeire. Ezekben a régiókban kiemelten fontos a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. Az Új Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztési programjában ezt a célt tűzte ki a magyar gazdaság megújulása érdekében.

A fejlesztési államtitkár megbízható együttműködést ígért a megjelent önkormányzati vezetőknek és vállalkozóknak. Mint elmondta: az Új Széchenyi Terv a magyar gazdasági élet szereplőivel együtt készült, és a magyar vállalkozásoknak szól. „Közös felelősségünk, hogy a fejlesztéspolitikai rendszer megújítását sikerre vigyük, és általa beindítsuk a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését.” – mondta el Molnár Ágnes.

Az országjárás stratégiai együttműködő partnerei a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége.

(Forrás: Objektív Hírügynökség)

Elszegényedést okoz az új közmunka program!

Elkeseredettséget és csalódottságot hozott már egy hónap után a kormány új közmunka programja az encsi kistérségben – tapasztalta Borsod-Abaúj-Zemplén megyei útja során Kaufer Virág országgyűlés képviselő, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja.

Az Orbán-kormány ötödére-hatodára csökkentette az önkormányzatok által közmunkára felhasználható forrásokat; emiatt decemberben tízezreket kellett elbocsátani. Csak Encs kistérségben körülbelül kétezer ember jogviszonya szűnt meg; az új munkahelyeket ígérő Fidesz aktív keresőkből újra segélyezetteket csinált.

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program életbe lépésének első hónapja után a jelentős elszegényedés első intő jelei már tapasztalhatók: az encsi kistérségben sokan nem fogják tudni fizetni a közüzemi számláikat, és számos helyen már ki is kapcsolták az áramot. Ha a kormány nem tesz valamit ennek megállítására, éhséglázadásokra lehet számítani. A forráskivonás elvette az emberektől a munkalehetőséget és az önbecsülést; újra segélyre kárhoztatja a munkaképes és dolgozni akaró helyieket – számolt be a helyi állapotokról Gulyás Pál, az LMP ináncsi önkormányzati képviselője.

Az LMP már a parlamenti vita során bírálta az új program számos elemét, attól tartván, hogy a legszegényebbeket nem fogja elérni a program. A nyolc órásról négyre csökkentett foglalkoztatás célja a költségvetési megtakarítás és a kormány munkahelyteremtő-propagandájának alátámasztása. A kormány a program kialakítása közben nem konzultált a leginkább érintett települések, térségek polgármestereivel és lakóival.

Az LMP szerint a közmunkaprogramok nem helyettesítik a munkahelyteremtést, és önmagukban nem nyújtanak megoldást a tartós munkanélküliség felszámolására. Hatékony regionális fejlesztő programok hiányában azonban az elmaradott kistérségek magukra hagyott, elszigetelt falvaiban a közfoglalkoztatás az egyetlen eszköz a legmélyebb szegénység megelőzésére. A jól irányított programoknak fontos szerepük van a helyi közösségek építésében, a helyi szolgáltatások fenntartásában, a közbiztonság javításában, a helyi termelés és fogyasztás fellendítésében, és sok helyütt az árvízi védekezésben is. Az állam nem vonulhat ki egyik napról a másikra a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből, ahol jelen pillanatban a legnagyobb foglalkoztató. Az első lépés tehát nem a közcélú munka megvonása, hanem jelentős térségi beruházás-fejlesztés, a KKV-szektor megerősítése és a közösségi szolgáltatások fejlesztése kell, hogy legyen.

Az LMP felszólítja a kormányt, hogy ne büntesse tovább a szegényeket. Követeljük, hogy az úgynevezett Nemzeti Együttműködés kormánya használja ki a kétharmadot, és az érintettekkel történő egyeztetés után sürgősen dolgozza át a Nemzeti Közfoglalkoztatás rendszerét, valamint készítsen stratégiát a leszakadó kistérségek tartós munkanélküliségének érdemi kezelésére. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul lásson munkához.

Forrás: lehetmas.hu

Összeállította:

- cser -

– cser –

 

Szólj hozzá!