A MEOSZ szerint át kell alakítani a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról szóló rendeletet

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint sokan elveszíthetik a munkájukat, a bérek csak a létminimum alatti nyomorgásra lesznek elegek, a felülvizsgálatok után dolgozni küldött tízezreknek pedig esélyük sem lesz arra, hogy foglalkoztassák őket, ha kormány a jelenlegi formájában fogadja el a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló rendeletet.

A május végén közzétett tervezet teljesen átalakítaná a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatási rendszerét és a foglalkoztatók akkreditációját. „Jelentősen csökkentenék a rehabilitációs célú foglalkoztatási támogatások mértékét, és a hangsúlyt – a védett körülmények között történő tartós foglalkoztatás helyett – az érintettek nyílt munka-erőpiaci kihelyezésére tennék át, amihez egy három éves időtartamú tranzitfoglalkoztatáson keresztül vezetne az út” – olvaható a MEOSZ közleményében.

„A támogatások csökkentése és az akkreditációs követelmények szigorítása ellehetetleníti a foglalkoztatókat, emiatt nem fognak vállalkozni a felülvizsgálatokon rehabilitációra alkalmasnak minősített több tízezer ember foglalkoztatására, és a jelenleg dolgozók egy része is elveszítheti a munkáját” – véli Hegedüs Lajos, a MEOSZ elnöke.

A nyílt munkaerőpiaci kihelyezés támogatandó, azonban nem lesz hová tranzitálni az érintetteket, a munkaerőpiacon ugyanis nincs számukra hely, ott jelenleg is 32 ezer megváltozott munkaképességű ember keres sikertelenül munkát – teszi hozzá az elnök.  A rehabilitálható munkavállalók után, a bér- és többletköltségek fedezésére a tranzitfoglalkoztatók jövőre évi 800 ezer forint egyéni támogatást kaphatnának, amely a következő két évben csökkenne, miközben a védett szervezetek eddig a foglalkoztatottak után átlagosan évi 1,2 millió forint támogatást kaptak.

A jövőben egységes akkreditációs tanúsítvány lesz, a foglalkoztatóknak azonban szigorú követelményeknek kell majd megfelelniük, ami komoly beruházásokat igényel. Hegedüs Lajos szerint emellett a támogatási összeg mellett lehetetlen lesz kigazdálkodni a rehabilitációs tanácsadók, mentorok, munkahelyi segítők bérét, a munkahelyek átalakításának költségeit és a betanulás alatt keletkező selejttermelés okozta veszteségek kompenzációját. Az akkreditációs eljárás is bürokratikusabb és költségesebb lesz, ami szintén elriasztja a foglalkoztatókat.

Tartós foglalkoztatás támogatására csak a kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható súlyos fogyatékossággal élők esetén lesz mód, ebben az esetben jövőre évi 1,1 millió forint lehet az egyéni támogatás összege. Az ő foglalkoztatásuk jellemzően szociális intézményi keretek között zajlik, fejlesztési céllal, nagyon alacsony termelékenységgel (jelenleg 8300 főt foglalkoztatnak így). A támogatás csökkentése ezt a foglalkoztatási formát is el fogja lehetetleníteni, mert ennyiből nem lehet például kigazdálkodni a munkahelyi segítők bérét, amire eddig külön pályázati források álltak rendelkezésre.

A tervezet szól arról is, hogy a munkáltatónak lehetővé kell tennie a rehabilitációt segítő egyéb szolgáltatások igénybevételét, mint pl. a munka-, pálya-, pszichológiai és életvezetési tanácsadás, jogsegélyszolgálat vagy családgondozás. Ezek mind szükségesek a munka világából hosszú évekre, akár évtizedekre kiesett emberek sikeres rehabilitációjához, de egyelőre nem tudni, hogy ki, mikor és milyen forrásból fogja őket biztosítani, ahogy a képzésekről sem tudni még semmit.

„Csökkenő rehabilitációs források mellett nem lehet javuló foglalkoztatási szintet elérni, ezért arra kérjük a kormányt, hogy legalább a cégek által befizetett rehabilitációs hozzájárulást költse teljes egészében a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjára, amelynek idei bevételi előirányzata 65 milliárd forint” – álla MEOSZ  közleményében.

Az idén 47 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatásának támogatására 40 milliárd forint költségvetési támogatás jut, 2014-től azonban a fajlagos támogatás csökkenne, ugyanennyi pénzből 52 ezer, 2015-ben pedig 59 ezer ember foglalkoztatását kellene megoldani. Magyaroszágon rendkívül alacsony, mindössze 10 százalék körül van a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága, míg az Unióban ez átlagosan mintegy 40 százalék.

Forrás: Közelkép hírügynökség

Vélemény, hozzászólás?