“NINCS MODELL”

Orbán Tusványoson: Magyarország a leszakadás ellen küzd

Tőkés a referendumról: egyetlen román államfő sem került olyan közel a magyarokhoz, mint Băsescu. Fontolóra kell venni, hogy ő vagy a xenofób Antonescu lenne jobb államelnök.

A korábbi évekhez képest valamivel kisebb hallgatóság előtt tartotta meg előadását szombat délelőtt Orbán Viktor és Tőkés László. Bár korábbi években általában tömve volt a nagyszínpad előtti tér, idén a keverőpult mögötti részen, illetve a színpad két oldalán meglehetősen kevesen álltak – igaz, a teret övező sátrak padjain viszont sűrűn ültek.

A Németh Zsolt által moderált beszélgetésen először Tőkés, majd Orbán beszélt hosszasan, végül pedig kérdéseket lehetett feltenni az előadóknak.

Tőkés László erdély gazdasági felzárkózásáról, az autonómia gazdasági előnyeiről, a magyar-román és a magyar-magyar együttműködésről és egy valódi rendszerváltás szükségességéről beszélt. Az EMNT elnöke szerint Magyarország körül

szocialista, posztkommunista erők munkálkodnak,

Romániában, Szerbiában és Szlovákiában nacionalista, posztkommunista közegben kell politizálni. „Ellenforradalmi restauráció van kibontakozóban, az emberek elfordultak a politikától, a politikai pártoktól. Mi olyan politikát szeretnénk, amely az emberekből indul ki és feléjük fordul” – fogalmazott.

Az őszi parlamenti választások tekintetében politikai megmérettetésre,

erdélyi magyar válogatottra van szükség.

„Szívesen játszok tisztességes, becsületes módon, de a bukaresti bundázókkal, akik levajazzák a mérkőzést, nem szállok ringbe. Olyan játékosokra van szükség, akik elvszerűen és szabályosan játszanak. Erdélyben is megérett az idő a valódi rendszerváltásra, a 2010-es magyarországi fülkeforradalomhoz hasonlóan. Az ENNT és az EMNP az új egység híveiként minden politikai szereplővel való összefogást szorgalmazzák, ebben pedig számítanak az Orbán-kormány hathatós támogatására is” – zárta Tőkés.

A közönség kérdéseire adott válaszában azonban már azt mondta, olyannyira képtelenség számára összefogni egy jelenlegi “neptunos” vezetésű RMDSZ-szel, mintha Orbán Viktor összefogna Gyurcsánnyal. “Ne akarjanak lehetetlent, itt kőkemény elvi kérdések vannak” – mondta, hozzátéve, a szavaztmaximalizálás fontos szempont, ám nem minden áron. Ugyanakkor kijelentette, ha az MPP berkeiben a “személyi gondok” elhárulnak, összefognak velük és létrehozzák a “nemzeti oldalt”, mert ezt “kutyakötelességünk megtenni”. Megismételte, amit Toró T. Tibor EMNP-elnök mondott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraindításáról, amelynek keretében létrejöhetne egy nemzeti kerekasztal.

Mintegy 40 percig tartó előadásában Orbán Viktor az európai válság problémakörét boncolgatta. A miniszterelnök szerint a második világháború után érezhető az, hogy

Nyugat-Európa tart a nacionalizmustól,

a nemzetállamok túlzott ambíciójától. Az egyesült Európa arra az elvre épült, hogy gazdasági eszközökkel politikai jellegű problémákat kezelni lehet. Aki ezellen a program ellen kritikát fogalmaz meg, azt kiátkozzák – így Orbán.

A miniszterelnök szerint a jelenlegi kudarc világossá teszi, a nemzetek ellenében nem lehet az Európai Uniót sikerre vinni. A nemzetek reneszánszát éljük, az Európát alkotó nemzetek pedig inkább gyümölcskosárhoz, mintsem gyümölcsturmixhoz hasonlítanak – így a politikus, hozzátéve: a problémák kimondása nem vezet a fasizmus újjáéledéséhez.

Orbán szerint a válságot nem lehet szellemes banki konstrukciókkal legyőzni, ehelyett a tényleges munka kell a gazdasági fejlődés alapja legyen. A válságra ugyanakkor nincsen egyetlen megoldás:

minden nemzet a saját útját kell járja.

A miniszterelnök szerint a 20. század második felében az európai vezetőket a félelem lelkiállapota vezeti: félnek a politikailag aktív tömegektől. Szerintük óvatosnak kell lenni a néppel, mert az emberek rossz döntéseket hoznak. Ennek a sajátos politikának az eredménye, hogy nem az emberek, hanem az elvek és az intézmények hatalmát helyezik előtérbe.

Ez azonban zsákutca Orbán Viktor szerint: az igazán fontos döntéseket sosem intézmények hozzák, hanem mindig emberek. Az elvek, intézmények túlértékelése felelőtlen cselekedeteket eredményez – mondta, hozzátéve, korábban ő maga is a kelleténél jobban hitt ezekben. Éppen ezért nincsen felelőse az euróválságnak,

a bankok sem felelősek semmiért.

Mivel nem lehet felelőst találni, nem kell csodálkozni azon, hogy az emberekben nő az elégedetlenség, az arctalan, formátlan indulat, melynek célpontja Brüsszel – fejtegette Orbán Viktor.

A politikus beszélt arról is, hogy miért elsősorban Európa nyugati része érzi a válságot, míg Közép-Európában a válságkezelés viszonylag sikeresnek mondható. Itt az emberek jobb ösztönökkel rendelkeznek, nem bíznak vakon az intézményekben, a személyes felelősség nem tűnt el. Nagyon jól tudják, hogy a választásoknak súlyuk van, egyáltalán nem mindegy, hogy ki kormányoz. A közép-európai államok a válság kirobbanása után

nem verték magukat további adósságokba

– ez alól az egyedüli kivétel Magyarország, ahol folyamatosan azért kell dolgozni, hogy az adóssághegy ne omoljon össze – így a miniszterelnök. Bár a 90-es években a Nyugat, a nyugatosodás volt a fő irány, ma világos, hogy nincs kit utánozni. Nem lehet Nyugaton működő modelleket átültetni, ki-ki saját maga kell megtalálja a megoldás.

Orbán szerint ez azonban lehetőség a régió számára. Kifejtette azt is, hogy mindez nem jelenti Nyugat-Európa megtagadását. Az az érdekünk, hogy Nyugat-Európa oldja meg a válságát: egy kontinensen élünk, egy csónakban evezünk – mondta. A miniszterelnök szerint egy

Oroszországgal kötött stratégiai együttműködés

jelenthet kiutat Európa számára a válságból – azonban fontos, hogy a közép-európai régió ennek a partnerségnek ne a vesztese, hanem a nyertese legyen.

Orbán arról is beszélt, hogy míg Lengyelország, Csehország és Szlovákia minden bizonnyal a gazdasági válság győztesei lesznek, Magyarország Romániával együtt azért küzd, hogy le ne szakadjon a többi közép-európai országhoz képest.

Sosem hittem, hogy valaha ezt fogom mondani, de Magyarország jelenleg erőfeszítéseket kell tegyen annak érdekében, hogy ne szakadjon le Közép-Európáról – mondta, hozzátéve, cél a korábbi régióbeli éllovas pozíció visszaszerzése.

Kérdésekre válaszolva

Orbán Viktor azt mondta, magyar miniszterelnökként nem állhat egyik vagy másik párt mellé. Az EMNP nem azért stratégiai szövetségese Erdélyben, mert védnöke, Tőkés László személye szimpatikus, hanem azért, mert nemzeti célokért harcol, és „rendíthetetlenül” képviseli azokat, pl. az autonómiát. De ez nem azt jelenti, hogy konfliktusban van azzal a több mint 80% magyarral, akik az RMDSZ-re szavaztak, magyar miniszterelnökként a teljes erdélyi magyarságot képviseli – tette hozzá.

Megjegyezte, az elmúlt 20 év tapasztalata az, hogy a mindenkori román kormányokkal akkor tudtak együttműködni, ha azok a „hazafias” vonalat képviselték, nem az „internacionalistát”; kérdés, a következő román kormány „internacionalista” lesz-e. A „hazájukat valahol hátrahagyó internacionalistákkal” soha nem lehet tudni, kivel tartanak; Basescu viszont egy román hazafi, akivel meg tudták tárgyalni a fontos kérdéseket, és dűlőre jutni bizonyos kérdésekben – jelentette ki.

Forrás: Transindex.ro

Vélemény, hozzászólás?