Bővül a magyar nyelvű kommunikáció a világhálón

Az identitászavar, az értékvesztés bizony nagyon is tetten érhető a külhoni magyarság médiahasználatában, vonták le a következtetést annak a beregszászi főiskolán megtartott konferenciának a résztvevői, melynek megrendezését a téma fontossága mellett két könyv megjelenése tette aktuálissá. Mindkét kötet – mind a Határon túli magyar nyelvű médiumok 2010/2011, mind a Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében 1999/2011 – a budapesti Médiatudományi Intézet támogatásával jelent meg.

A külhoni magyarság körében végzett kérdőíves felmérések, szociológiai kutatások alapvetően két fontos célt szolgálnak:  egyrészt tükröt tartanak a szóban forgó közösség tagjai elé, hogy az eredmények láttán azok meghozzák a szükséges döntéseket, másrészt alapul szolgálnak a közös nemzetstratégiai koncepció pontosításához, amely a Kárpát-medence különböző régióiban élő magyarság közösségként való megmaradását szolgálja, hangsúlyozta előadásában Apró István, a Médiatudományi Intézet munkatársa. Aki egyben annak az örömének is hangot adott, hogy a sok-sok negatív tendencia és nehézség ellenére a helyi magyar nyelvű sajtókiadványok jelentős számban jutnak el a célközönséghez, s válaszul a kor kihívásaira, folyamatosan gyarapodik a magyar nyelvű internetes portálok száma is.

A százötvenezresre becsült kárpátaljai magyarság ez idő tájt harmincöt sajtóorgánum (írott és internetes) közül választhat, s ez alapjában véve nem rossz mutató, kezdte előadását Kulin Zoltán, a Tisza-1 TV vezérigazgató helyettese, a Határon túli magyar nyelvű médiumok 2010/2011 társszerzője. Ugyan klasszikus értelemben vett napilapunk már jó ideje egy sincs, de ennek szerepét fokozatosan átveszik a különböző internetes portálok. Azért a kárpátaljai paletta mégsem olyan színes, mint az elvárható volna, mert a kiadványok között sport-, vagy élclapot, ifjúsági magazint vagy kifejezetten turizmussal illetve gasztronómiával foglal­kozó kiadványt hiába is keresnénk. Történtek ugyan kísérletek ilyen jellegű lapok megjelentetésére, ám ezek rendre meghiúsultak, holott lenne rájuk igény.

A vegyes házasságban élők médiahasználati szokásai jelentősen eltérnek azoktól a családokétól, ahol a férj és a feleség egyaránt magyar, állapítható meg abból a felmérésből, amelyet a Budapesti Fókusz Intézet végzett az elmúlt három esztendőben a kárpát-medencei magyarság körében, tájékoztatott Dobos Ferenc intézetigazgató, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt másfél évtized során közel tízezer egyént kérdeztek meg a külhoni régiókban.

A reprezentatív minta alapján végzett felmérésből kiderült, hogy 2001-hez viszonyítva minden téren visszaszorulóban van a magyar nyelvű médiahasználat, és a minőségi romlás is számottevő. Az elmúlt bő tíz esztendő kétségkívül legnagyobb vesztese a közszolgálati magyar rádió. Ugyanakkor Kárpátalján az is megfigyelhető, hogy a nem magyar nyelvű kereskedelmi rádiók előrenyomulása számottevő. Az ukrán nyelvű kereskedelmi tévécsatornák nézettségi mutatói is meredeken fölfelé ívelnek, derül ki a 2011-es kárpátaljai kutatás adataiból. Ezzel együtt a magyar nyelvű kereskedelmi televíziós csatornák népszerűsége továbbra is töretlen. Jó hír viszont, hogy a köztelevíziókban sugárzott értékőrző műsorok a kárpátaljai magyarság körében nagyon népszerűek.

Felmérések igazolják, hogy a mobiltelefonokkal rendelkezők arányát tekintve a kárpátaljai magyarok ott vannak az európai élmezőnyben, s megyénkben az internethasználók köre is gyors ütemben bővül. A kutatási adatok azt bizonyítják, hogy a harmincöt-negyven év alatti korosztály tagjai között csaknem ugyanannyi az internethasználók száma, mint a Kárpát-medence más térségeiben. Ami igazán meglepő: azok a kárpátaljai magyar fiatalok, akik ukrán iskolába járnak, illetve ilyen tannyelvű iskolát végeztek, előszeretettel keresik fel a magyar nyelvű internetes portálokat, közösségi oldalakat. A világhálón történő kommunikáció során a legtöbb esetben a magyar nyelvet használják. Azt a nyelvet, amelyet a családban érintkezés és más jellegű kommunikáció során már az ukrán váltott fel. További kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy miként lehetne ezeknek a fiataloknak a magyar identitását erősíteni, hangsúlyozta Dobos Ferenc.

Kovács Elemér, a Spectator Társadalomkutató Műhely vezetője a kárpátaljai terepmunkák tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Beszámolt róla, hogy tizenhét évvel ezelőtt az első kérdőíves felmérés alkalmával mindenütt nagy nyitottságot tapasztaltak a megkérdezettek részéről: legtöbbjüknek nagyon jól esett, hogy a figyelem ilyen vonatkozásokban (is) rájuk irányul. Ma már egészen más a helyzet. Volt olyan település, ahol a felkeresettek tizenöt-húsz százaléka megtagadta a kérdezőkkel való együttműködést. Sokan a vagyoni helyzetükre vonatkozó kérdések megválaszolására mondtak nemet. Az iskolaválasztás fő szempontjait körbejáró kérdések megválaszolásakor azok a szülők, akik ukrán iskolába adták gyereküket, gyakran hangsúlyozták, a döntéskor kizárólag a gyermek további boldogulására voltak tekintettel, és ez nem befolyásolja a magyarsághoz való viszonyukat. Hisz ellenőrizhető, hogy a csemetéjük szépen ír és olvas magyarul.  Viszonyt jelentős részük már nem magyar újságot olvas, nem a magyar tévécsatornákat nézi, nem magyar mesét mond gyermekeinek. Akkor mi itt a gond? – kérdeztek vissza…

Hát gondolkodjunk el ezen!

Forrás: Kárpátinfó

Szólj hozzá!