Orbán Viktor januárban Brüsszelben majd a hónap utolsó napján Moszkvában is tárgyalt, és más-más szempontból ugyan, de mindkét esetre az ellentmondások a jellemzőek. Az európai intézményekkel kapcsolatban a kormány alapvetően kettős beszédet folytat – állapította meg Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet munkatársa a Népszava elemzésében.
Magyarország elementáris érdeke, hogy jó viszonyban legyen és szoros együttműködést tartson fenn Oroszországgal – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában, amikor a Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök. A hírek szerint mindössze 15 perces találkozón, a jelek alapján egyetlen függőben lévő kérdésben sem született megállapodás. Magyarország számít Oroszországra energiarendszere bővítésében – jelentette ki a magyar kormányfő, erre reagálva Vlagyimir Putyin jelezte: orosz cégek készek részt venni magyar energiaipari beruházásokban. Magyarország „kétségkívül prioritást élvező partnerünk Kelet-Európában”, a két ország kapcsolata pedig minden irányban kedvezően fejlődik – mondta az orosz elnök, aki arra is emlékeztetett, hogy Oroszország – Németország után – a második legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak. Putyin ugyanakkor nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a befektetések az utóbbi három évben nem vagy csak nagyon alacsony mértékben növekedtek, ezért ezen a területen további lehetőségek vannak az együttműködésre. „Mi egy erős európai országként szeretnénk együttműködni a hatalmas Oroszországgal. Nyitottak vagyunk minden kérdés őszinte megtárgyalására és megállapodásra is” – összegezte álláspontját Orbán Viktor.
Az európai intézményekkel kapcsolatban a kormány alapvetően kettős beszédet folytat, hiszen míg a belpolitikai üzenetek a magyar érdekek melletti kiállásról és szabadságharcról szólnak, addig kifelé a kabinet igyekezett békülékenyebb hangot megütni, melynek következtében számos kérdésben feladni kényszerült korábbi álláspontját. Ilyen volt a médiatörvény, vagy éppen a jegybanktörvény módosítása, de a 2010-es választások után, a költségvetési lazításra épülő gazdaságpolitika lényegében azonnali feladása is – mondja az elemző.
A miniszterelnök moszkvai útjával kapcsolatban leginkább ellenzéki önmagával került szembe, amikor is a Fidesz élesen bírálta a szocialista kormányok azon lépéseit, melyekkel tovább erősödött volna az orosz energiafüggőségünk (például a Déli Áramlat támogatása, amit kormányon már a Fidesz is jobban favorizál a Nabucco-projektnél).
Ugyanakkor azt már 2010 óta meg lehetett figyelni, hogy a kabinet szívesebben fordul ázsiai és közel-keleti országokhoz, sem mint az Európai Unióhoz, vagy az IMF-hez. Ennek pedig leginkább az az oka, hogy esetükben csupán annyi az elvárás, hogy befektetéseik megtérüljenek.
Forrás: Kárpáti Igaz Szó