A Kárpátaljai Református Egyház január 29-i ünnepi közgyűlésén részt vett Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Ezúttal őt kérdeztük nemzetpolitikáról, megmaradásról, támogatásról.
– Mint felszólalásában is mondta, a magyar kormánynak végre van nemzetpolitikai stratégiája. Mit jelent ez a kárpátaljai magyarság számára? És mit jelent az egyház számára?
– Természetesen ez azt jelenti – az egész Kárpát-medencének az egységében –, hogy a nemzetegyesítés folyamatát szeretnénk megerősíteni, felgyorsítani, azt szeretnénk, ha elmondhatnánk: a magyar nemzet újraegyesült. A megvalósításában – a kettős állampolgárság megadásával – most már közjogi értelemben is egyesül a magyar nemzet. És ilyen szempontból szerintem ennek nagyon komoly, pozitív konzekvenciái vannak, lesznek, kell, hogy legyenek minden nemzettestnek az életében. Nyilván Kárpátaljára is ugyanígy vonatkozik ez. Azt is tudjuk, hogy itt van a legnagyobb szükség, nyilván szociális dimenzióból, oktatási, nevelési dimenzióból, és ebben az összefüggésben az egyházak tekintetében is.
Azt mondhatom, hogy a kárpátaljai magyar egyházaink a nemzetstratégiának a legfontosabb részét képezik, hiszen azt a fajta alapot jelentik évszázadok óta, amely a magyar nemzetnek, a magyar anyanyelvnek a fenntartásában, megőrzésében, és a magyar nemzeti közösség, a kis közösségeknek a megőrzésében, megtartásában fundamentális jelentőségű. A kormány ezzel tisztában van. Az új kormánynak, ilyen összefüggésben is mondhatom, hogy új nemzetstratégiája van, van nemzetstratégiája. Ennek szerves részét képezik az egyházak, s a Kárpátaljai Református Egyház ebben jelentős részt képvisel.
Látjuk és tudjuk az óriási kihívásokat, feladatokat, ami részben a működtetésre vonatkozik: a meglévő intézmények megőrzése, folyamatos működtetése, másrészt a folyamatban lévő beruházásoknak a befejezése, illetve újak elindítása. Bizonyára mindannyian tudjuk, hogy a magyar kormány mellett egy ún. Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság jött létre. Ez az, ami összefogja a magyar szakmai, kormányzati tevékenységet, minden területnek a munkáját össze kell hangolni a nemzetpolitika és -stratégia szempontjából. Mi az egyházpolitikai oldalról természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy ebben a nagy egész nemzetpolitikai, -straté¬giai feladatban, kihívásban helyt tudjunk állni, és minden lehetőséget biztosítsunk a magunk keretei között, hogy a határon túli nemzettestekben, ill. a kárpátaljai magyar egyházak tekintetében is érvényesülni tudjon.
A lényegi munkát ebben az esztendőben kezdjük el, hiszen új költségvetés van, ezt már az új parlament fogadta el. Ebben már bővülő lehetőségek vannak, és bízunk benne, hogy az elkövetkező években ezt ki tudjuk szélesíteni, ill. az is nagyon fontos feladat, hogy a meglévő forrásokat, tehát az infrastrukturális lehetőségeinket, emberi erőforrásainkat, finanszírozási erőforrásainkat össze tudjuk fogni, együvé tudjuk csatornázni, hogy ezek az erőforrások egymást tudják fölerősíteni, ne pedig egymás ellenére dolgozzanak. Nagyon fontos feladatunk, hogy ez koordinált módon és egy stratégia mentén történjék meg.
– Milyen programok élveznek prioritást ebben a munkában?
– Én a saját államtitkárságom programjairól tudok beszélni. Nyilván sok más forrás és lehetőség van. Az egyházügyi államtitkárság tekintetében négy új forráslehetőség, ill. programlehetőség lesz, melynek bizonyos meghatározott részei a határon túli közösségeket is fogják segíteni és támogatni. Az elmúlt évben 0 Ft volt ezekre a forrásokra, ehhez képest most lesz egy 1,3 milliárdos ún. egyházi rekonstrukciós előirányzat, és tudunk indítani három új programot: templom és iskola, szórványprogram, ill. a testi és lelki kenyér program. Ezek a programok háromszor 200 milliós keretet tesznek lehetővé, ami nem nagyon nagy összeg, viszont a 0-hoz képest fontos előre lépés. Úgy gondolom, hogy ezeket tudjuk hasznosítani itt, a kárpátaljai magyar református egyház programjainak a támogatására is.
Forrás: Kárpátinfo