A Fővárosi Önkormányzat felére csökkentené a sajátos nevelési igényű gyerekek támogatását

A Fővárosi Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója veszélyt jelenthet a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatását felvállaló fővárosi iskolákra nézve, ugyanis felére csökkentené az egy tanulóra eső kiegészítő támogatást. Az érintett iskolák összefogtak és levelet írtak a főpolgármesternek, hogy a február 24-re kitűzött döntési nap előtt megváltoztassa elhatározását.

A koncepció a sajátos nevelési igényű gyerekek támogatását azon ellátott feladatok közé sorolja, „amelyek terjedelemben és színvonalban meghaladják a jogszabályban előírtakat”. Ezért az arányos teherviselés érdekében törvénymódosítási kezdeményezést irányoz elő, melynek értelmében ellátásukat a kerületek kötelező feladatai közé sorolná, emellett az egy tanulóra eső kiegészítő támogatást 2011 szeptemberétől az eddigi havi 40 ezer forintról (mely már eleve kevesebb a 2004-es összegnél) 20 ezer forintra csökkentené.

Az érintettek a Fővárosi Önkormányzat oktatási feladatát ellátó alapítványi iskolák fenntartóinak, tantestületeinek és az ott tanuló gyerekek szüleinek nevében közös levelet intéztek Tarlós István főpolgármesterhez. A levélben kifejtik, hogy a feladatellátás terjedelmében és színvonalában nem haladja meg jogszabályban előírtakat sem szakmai, sem költségvetési szempontból. Emellett az ellen is érveltek, hogy az arányos teherviselés érdekében módosítanák a törvényt: „Mivel az alapítványi iskolákban több kerületből tanulnak gyerekek nem célszerű sem szakmai szempontból, sem az arányos teherviselés miatt a törvényt módosítani, mert az a feladat ellátását bürokratikusabbá tenné. Az arányos teherviselést pedig a Fővárosi Önkormányzat a forrásmegosztási rendeletében is tudja rendezni.”

„Az egy tanulóra eső kiegészítő támogatás felére csökkentése azt jelentené, hogy ellehetetlenülnek az alapítványi intézmények, vagy pedig megszűnik az ott tanulók ingyenes oktatása. Mindkét eset következményei beláthatatlanok” – állítják az érintettek, akik arra kérik a főpolgármestert, hogy személyes egyeztetés céljából a döntés előtt fogadja képviselőiket. Az érintettek célja, hogy a február 24-re kitűzött döntési nap előtt a vezetés a koncepció számukra mind szakmai, mind szervezési és finanszírozási szempontból hátrányos részét megváltoztassák.

Az iskolák fenntartói továbbá emlékeztetik a főpolgármestert arra, hogy az előző városvezetés 2007-ben egyszer már takarékossági céllal megfelezte a költségvetési támogatást. Akkor kis híján tönkrementek az alapítványok, és több alapítványi iskola ennek következményeit jelenleg is viseli. Mivel ezernél is több gyerek sorsát érintő költségvetési döntésről van szó, nem szeretnének még egyszer ugyanabba a helyzetbe kerülni.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében a sajátos nevelési igényű gyereknek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították (erről a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt). Ugyanezen törvény rendelkezik arról, hogy a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyerekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt.

A fővárosi önkormányzat 499/2003. (III. 27.) számú határozatával azonban úgy döntött, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai, iskolai ellátását közszolgáltatási szerződés keretei között, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel oldja meg. A döntés költségvetési racionalitását igazolta, hogy egy ilyen önkormányzati fenntartású iskolahálózat működtetéséhez szükséges pénznek alig harmada az az összeg, amely az alapítványoknak a közszolgáltatási szerződés keretei között nyújtott évenkénti kiegészítő támogatását képezi, így többmilliárd forinttal kevesebb pénz terhelte az önkormányzati költségvetést.

Forrás: Közelkép Hírügynökség

Szólj hozzá!