Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a Magyar Távirati Irodának adott interjújában úgy nyilatkozott, a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé. Ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, fizet-e valaki adót vagy sem.
A miniszterelnök-helyettes ismét leszögezte: az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. – Az a véleményem, hogy legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni – jelentette ki, hozzátéve: az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot, és emellé valamilyen formában szavazati jogot is biztosított. A Lehet Más a Politika (LMP) azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szóljon bele az itteni döntésekbe, feltette a kérdést: senki sem gondolhatja komolyan, hogy ha valaki például Bajorországban dolgozik, ott fizet adót, el kellene venni a szavazati jogát. Ha pedig azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami abszurditás. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással, mondta, hozzátéve: az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössék a szavazati jog minden formáját.
Korábban Joseph Daul, az Európai Parlament konzervatív frakciójának elnöke kifejtette, ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”. Kis idő elteltével, feltehetően észlelve az általa mondottak meglehetősen erős visszhangját, a szóvivője útján úgy nyilatkozott, valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani.
Valki László egyetemi tanár, nemzetközi jogász a Népszabadság kérdésére azt mondta: az uniós jogrendszerben nincs olyan konkrét előírás, amely tiltaná a szavazati jog megadását azoknak az állampolgároknak, akik nem élnek Magyarországon.
A napokban a TV2 Mokka című műsorában éppen erről szavazhattak a tévénézők, s döntő többségük nem támogatta a határon túliak szavazati jogát.
– Öt évig dolgoztam Magyarországon. Ilyen formában, mint a sajtóban olvasható, e kérdés akkoriban nem fogalmazódott meg. A lakhellyel rendelkezőknek ez eddig is evidens volt a magyar és számos más ország jogrendje szerint is – mondja dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke. – Abban a megvilágításban, hogy egy ország területén állandó lakóhellyel nem rendelkezőkre is kiterjesztenék a választójogot, nem válaszok, hanem kérdések fogalmazódnak meg bennem.
– Éspedig?
– Tudni kell, hogy aktív és passzív választójog van, s nem tudni, hogy a határon túl élőnek egyiket, másikat vagy pedig mindkettőt szánják-e. Az előbbi egyébként a választásra való jogosultságot, a passzív pedig a választhatóságot jelenti. A három közül bármelyik variáns is valósul meg, újabb kérdések merülnek fel: hol, mikor, hogyan gyakorolhatja majd eme jogait a Magyarország határain túl élő magyar választópolgár? Amennyiben csak az aktív jog jár majd, ebben az esetben a választópolgári egyenlőség bomlana meg. Amennyiben a teljes jogosítvány, az a probléma merülne fel, hogyan, milyen módszer szerint lehetnének választhatók a határon túl élő polgárok? Ahhoz, hogy az ember véleményt tudjon alkotni a sajtóban lévő megnyilvánulásokra, legalább ezekre a kérdésekre tudni kellene a választ.
– Erősödne a kárpátaljai magyarság budapesti súlya, ha képviselői ott ülnének a magyar Országgyűlésben?
– Tény, hogy ez nem lenne példa nélküli, mert van ilyen. Amennyiben ez megtörténne, az elmúlt 90 év tekintetében teljesen új és teljesen ismeretlen helyzet állna elő. Ez azonban tekintettel Ukrajna, illetve Kárpátalja tartós Európai Unión kívül maradására, ismét inkább kérdéseket vet fel. Nem tudni, hogy a megválasztott képviselők jogállása teljes értékű lesz-e, vagy pedig bizonyos mértékben korlátozottak. Minden kérdésben rendelkeznek-e majd szavazati joggal, vagy pedig csak az általuk képviselt régióra vonatkozóan? Az is felmerül, hogy az adott képviselő részt vehet-e a végrehajtó hatalomban, lehet-e kormánytisztviselő, vagy sem? Mindezekre egyelőre nem tudjuk a választ.
Forrás: KISZO