Az idő gyorsan halad, a régi sérelmek viszont maradnak: a szlovák–magyar kapcsolatokban egyelőre nem tapasztalható lényeges javulás. Vagy ahogyan a pozsonyi Új Szó c. napilap publicistája fogalmazott: „Az összes szlovák párt a magyar alkotmány elfogadását várta, hogy elmondhassák ugyanazt: Szlovákiának észen kell lennie, mert Szűz Mária országa visszaköveteli egykori jussát. Hogy ez a téma a románokat vagy a szerbeket miért nem izgatja fel, annak talán az lehet az oka, hogy Trianon nekik csak pluszterületeket adott, nem pedig az egész mai országuk területét.”
Nos, a téma napirenden volt a minap is, midőn a külügyminisztérium, a külügyi kutatóintézet és a Konrad Adenauer Alapítvány Szlovákia 2010. évi külpolitikáját értékelte. Bevezetőjében külügyminiszterként Mikuláš Dzurinda ugyan Magyarországgal kapcsolatban előbb a hangnemváltást emelte ki, amely „egy improduktív és konfrontatív korszak után a szlovák–magyar kapcsolatot a jószomszédi szerződés szellemében alakítja”, utóbb azonban kénytelen volt elismerni: ütközőpontokból is maradt még bőven.
EGY ÉV ALATT SEMMI JAVULÁS
Jóval harsányabban fogalmazott Ivan Gašparovič államfő, aki szerint „a szlovák–magyar viszonyban fennálló problémák közül Radičová kormányának első éve alatt egyet sem sikerült megoldania”. Úgyszintén emlékeztetett: ez a konferencia tavaly felszólította a magyarországi választásokon győztes Fideszt, hogy Pozsony és Budapest előfeltétel nélkül kezdjen jószomszédi párbeszédet a fennálló problémák megoldásáról, de a felhívásnak egyelőre nincs eredménye. Gašparovič úgy látja: az új magyar alkotmány szelleme és néhány cikkelye azt jelzi, mintha Magyarország csak a saját nemzetpolitikájával foglalkozna, s nem érdeklik a szomszédok kifogásai és aggályai. Ez a magyar politikát más fejlődési irányba viszi, mint ahogy azt egy éve kívánta Szlovákia.
Iveta Radičová ezúttal kifejtette: a szlovák–magyar szomszédsági kapcsolatoknak van néhány aspektusuk, amely nyugtalanítja Pozsonyt. A gazdasági-kereskedelmi együttműködés kedvezően folytatódik, de a demokrácia értelmezésében negatívumokat észlel. „Nyugtalansággal figyeljük a magyar kormány lépéseit, legyen szó a kettős állampolgárságról vagy az alkotmányról” – szögezte le a miniszterelnök, bár hozzátette: „a gyengeség jele lenne, ha Szlovákia az új magyar alkotmányra saját alkotmányának módosításával válaszolna”. Eme megállapítása pedig arra vonatkozik, hogy a Smer (Robert Fico pártja) szerint Magyarország támogatni fogja új alaptörvénye révén a külföldön élő magyar kisebbségek kollektív jogait, ezért a hatályos szlovák alkotmány 34. cikkelyét, mely a kisebbségek jogait garantálja, úgy kell módosítani, hogy Szlovákia kizárólag mint emberi jogot ismeri el a kisebbségi jogokat, kizárólag egyéni alapon, amelyekkel közösségként a kisebbség nem élhet.
ERŐSÖDŐ NACIONALIZMUS
A Szlovákiában élő magyarok helyzete ma nyilván bonyolultabb, mint az erdélyi vagy a vajdasági magyarok helyzete. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a Duna TV-nek nyilatkozva a következőket mondja: „Szlovákiában 21 évvel a rendszerváltás után azt látjuk, hogy a nemzeti közösségek megmaradása feltételeinek biztosítása helyett a szlovák nacionalizmus és a nemzetállam építése egyre erőteljesebben jelentkezik. Ezzel szemben a félmilliós szlovákiai magyarság aránytalan küzdelemben van. A kiegyensúlyozott küzdelemhez szükségünk van Magyarország támogatására”. Szerinte a magyar nemzethez való tartozásuk nem állítható szembe ahhoz az országhoz való hozzáállásukkal, amelyben élnek: „Ez a két dolog párhuzamosan vállalható. Lehetünk úgy lojális állampolgárai Szlovákiának, hogy nem szakadunk el a magyar nemzettől. Húsz éven át képesek voltunk ezt a gondolatiságot őrizni. Most megpróbálnak minket szembefordítani Magyarországgal. Ez egy rendkívül veszélyes folyamat”. Végül úgy véli, szinte felfoghatatlan, miért nem vehetik fel a magyar állampolgárságot anélkül, hogy elveszítsék a szlovákot, hiszen mind a két ország az Európai Unió és a NATO tagja, tehát Szlovákiát semmilyen veszély nem fenyegetheti. Berényi mindezek ellenére bízik abban, hogy a kettős állampolgársággal szembeni szlovák elutasító álláspont fokozatosan enyhül, és emlékeztet arra, hogy nem volt ez másképpen a magyarigazolványok esetében sem 2002 elején.
Forrás: Magyarszó.com