Határon túl is megoszlanak a vélemények a magyarországi szavazati jog kiterjesztéséről. Csak abban van egyetértés, hogy míg az állampolgárságot várták és elvárták, a szavazati jogra sehol sem formáltak igényt. Az ellenzők mindenekelőtt a magyarországi pártkampányoktól tartanak, attól, hogy az a helyi nacionalista erők megerősödését hozhatja.
Azért is aggódnak, hogy a magyarországi választásokon való részvétel azt az illúziót keltheti a határon túli magyarokban, hogy ez a prioritás, hogy ezentúl a budapesti törvényhozás hivatott gondjaik orvoslására, holott ez nem igaz.
Továbbra is erős helyi érdekvédelmi képviseletekre lesz szüksége a kisebbségben élő magyar közösségeknek, amelyeket csak akkor tudnak biztosítani, ha változatlanul részt vesznek országaik választásain és támogatják saját magyar pártjaikat. A különböző fórumokon megjelent vélemények azonban azt sugallják, hogy csökkenni fog az érdeklődés és a részvétel ezeken a választásokon, ami sok esetben a parlamenti jelenlétet veszélyezteti.
A határon túli magyar politikai vezetők egyelőre rendkívül óvatosan nyilatkoznak. Szervezeteik nem alakítottak ki hivatalos álláspontot, mindenekelőtt azért, mert Budapest mindeddig se nem konzult velük a kérdésben, se nem tájékoztatta őket elképzeléseiről. A lapunk által megkeresett külhoni magyar politikusok szavaiból aggodalom hallatszik ki. És a remény, hogy a törvény meghozatala előtt, talán az érintettek véleményét is meghallgatják.
Míg a magyarországi szavazópolgárok egy része és az ellenzéki pártok attól tartanak, hogy a kiterjesztett szavazati jog felülírhatja a hazai politikai erőviszonyokat, a külhoni magyar politikusok, elemzők és más közéleti személyiségek nem kis hányada saját politikai életük fejreállításától, érdekérvényesítő erejük meggyengülésétől, az interetnikus viszonyok megromlásától tartanak. A szomszédos államokban élő magyar közösségek mindegyike demográfiai problémákkal küszködik, a népességcsökkenés és az általában Budapestről szított belső magyar-magyar szembenállás a parlamenti bejutást, a kisebbségi érdekképviseleteket veszélyezteti. A kisebbségi szavazati hajlandóság választásról-választásra csökken – míg a kilencvenes évek elején messze meghaladta a többségi lakosság részvételi arányát, ma már vagy azonos szinten, vagy még alacsonyabban mozog. Ezek a kisebbségi társadalmak is ideológiailag ugyanolyan sokszínűek, mint bármely többségi társadalom, de a kényszer azt diktálja, hogy etnikai alapon, ideológiamentesen, alternatíva nélkül egyetlen pártra szavazzanak.
A magyarországi szavazati joggal viszont megadatik az ideológiai választás lehetősége, és bár legtöbben azzal is tisztában vannak, hogy a magyar pártlistákra vagy politikusokra leadott voksaik saját életüket semmiben sem befolyásolja, mégis élni kívánnak ezzel a joggal, mert így végre “teljes értékű választópolgárnak” érezhetik magukat. A nem reprezentatív régióbeli felmérések, különböző honlapok lekérdezései, azt mutatják, hogy azok közül, akik élni kívánnak a majdani joggal, sokan már nem tervezik a részvételt lakhelyük szerinti országuk választásain. Távolmaradásuk viszont a helyi magyar pártok vesztét, a helyi érdekvédelem végét jelentheti.
Úgyszintén problémát jelenthet a többségiek viszonyulása a kérdéshez. Romániában reprezentatív felmérés is készült a témában. A románok 50 százaléka nem nézi jó szemmel a romániai magyarok kettős állampolgárságát, miközben 63 százalékuknak jó véleménye van a magyarokról, 79 százalékuk pedig nem bánná, ha magyar lenne a szomszédja. A válaszadók túlnyomó többsége, 72 százalék, ellenzi, hogy kettős állampolgárságú személyek magas rangú tisztségeket töltsenek be, köztisztviselők legyenek. Ezen utóbbi kifogás nem romániai sajátosság, bármely országban megfogalmazódik és megfogalmazódhat, reális veszélyt jelentve a kisebbségi közösségek érdekérvényesítő erejére nézve. Legtöbben mégis attól tartanak, hogy a magyar pártok külhoni kampánya a helyi szélsőséges pártokat erősíti. Leginkább a Jobbik kampánytól tartanak, amely máris EU képviselői irodákat nyit, Jobbik baráti köröket szervez határon túli magyar területeken.
Kelemen Hunor (RMDSZ-elnök)
Az RMDSZ egyelőre nem foglalkozott a szavazati jog kérdésével, így hivatalos álláspontot sem alakított ki. A szervezet politikusai azonban úgy vélik, nincs kétféle állampolgárság, egyetértenek abban, hogy “aki á-t mondott, az mondjon b-t is”. Több európai ország megadta az állampolgárságot külhoni honfitársainak és mindegyik megoldotta a szavazati jog kérdését is. Nem egyszerű, de megoldható – mondta Kelemen. Szerinte az egyik járható út az, amelyet Románia választott: olyan kvóta megállapítása a külföldi választókerületek számára, amely nem tudja megváltoztatni a belpolitikai arányokat. A másik lehetőség az országos listára való szavazás lenne, amelynek technikai lebonyolítása nem egyszerű, de nem is lehetetlen. A várható külföldi kampányról Kelemen úgy vélekedik, hogy kellő felelősségtudattal megoldható és remélhetőleg a magyar pártok is így viszonyulnak a kérdéshez. A 2008-as választás során a romániai pártok, az RMDSZ is kampányolt a külföldi kerületekben induló jelöltjei mellett, de visszafogottan, célirányosan. Véleménye szerint a vonatkozó törvény meghozatala előtt a magyar kormánynak mindenképpen konzultálnia kell a külhoni magyar szervezetekkel, és minden bizonnyal azt a megoldást fogja választani, amely mindenki számára a legmegfelelőbb. Egyelőre ilyen típusú konzultáció nem volt, de amikor sor kerül rá, az RMDSZ azt a megoldást fogja támogatni, amely “nem tudja feje tetejére állítani a magyarországi belpolitikai arányokat” – hangsúlyozta Kelemen.
Pásztor István (VMSZ-elnök)
A Vajdasági Magyar Szövetség nincs végleges álláspontja – tájékoztatott Pásztor István elnök. Személyes véleménye szerint az lenne a célszerű, ha valamiféle közös nevező, közös álláspont alakulna ki, egy olyan megoldás születne, amely minden határon túli kisebbségben élő magyar közösségnek megfelelő. Szerbiában például elképzelhetetlennek tartja az aktív szavazójog érvényesítését, azt hogy kopogtatócédulákat gyűjtsön, kampányt folytasson egy szerbiai magyar jelölt. A pártlistára leadható passzív szavazati jog érvényesítése a reális, az is természetesen a parlamenti választás esetében. Az önkormányzati választásokon való határon túli részvétel megvalósíthatatlan, hiszen az lakóterülethez kötődő jog – mondta Pásztor. Az európai uniós parlamenti választást sajátos esetnek tartja a vajdasági magyar politikus. “A romániai és szlovákiai magyarok rendelkeznek azzal a joggal, hogy saját jelölteket állítsanak és saját képviselőket küldjenek a brüsszeli törvényhozásba. Talán a kárpátaljai magyarok és a mi esetünkben jöhet ez szóba, úgyszintén a passzív formában” – véli a VMSZ elnöke.
Gajdos István (UMDSZ), Brenzovics László (KMKSZ)
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) még nem véglegesítette az álláspontját, Gajdos István elnök szervezeti állásfoglalás hiányában nem kívánt nyilatkozni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, Brenzovics László szerint az állampolgárság egységes jogokat és kötelességeket jelent. Szervezetük egyértelműen üdvözli az elképzelést, pozitívan viszonyul hozzá. Lapunknak nyilatkozva hozzátette: a kettős állampolgárságot övező ukrajnai hisztéria is azt bizonyítja, hogy a szavazati jog kérdésének legfontosabb eleme a szervezés és lebonyolítás.
Bugár Béla (Most-Híd)
A felvidéki Híd-Most elnöke szerint mindaddig, míg nem ismertek a részletek, véleményt sem lehet formálni a választójog kérdésében, ugyanis teljesen más a helyzet, ha aktív, és más ha passzív szavazati jogot biztosítanak a határon túliaknak. “A magyar fél még valamikor tavaly ősszel bejelentette, hogy végrehajtási törvénytervezetet terjeszt be a választójoggal kapcsolatosan. Ezt tehát mindenképpen meg kell várnunk, részletek hiányában nem tudunk vélemény formálni” – mondta Bugár Béla. Szlovákiában az új magyar alkotmány is politikai vihart kavart. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke egyenesen háborús veszélyt lát a magyar alaptörvény elfogadásában. Bugár teljesen fölöslegesnek tartja ezeket a szlovák reakciókat. Szerinte “van egy helyzet: Magyarország új Alkotmányt fogadott el, amelynek vannak félrevezető és érzékeny pontjai. Ennyi. Szlovákiának tudomásul kell vennie, hogy szomszédos országa – mellyel lényegében történelmi alapokra hivatkozva mindig is kiélezettebb kapcsolatot tartott fenn – új alaptörvényt fogadott el. Nem kellene Orbán Viktor minden egyes kijelentésére és tettére reagálni, hevesen ütni a tamtamdobokat. Higgadtabban, megfontoltabban kellene lebonyolítani ezt a tudomásul vételt. És Szlovákia esetleg sértve érzi magát, nyugodtan gyakoroljon nyomást az Európai Unió felé a kérdésben. Ha így viszonyulnának többen is a számukra kényes kérdéshez, szerintem mindenképpen kisebb volna nálunk a feszültség” – hangsúlyozta a szlovákiai magyar politikus.
Kárpáti Igaz Szó: Félő, hogy csodafegyvernek hiszik a szavazati jogot
Kárpátalja egyetlen határon túli terület, ahol , bár nem reprezentatív, de felmérési eredmények állnak rendelkezésünkre a témában. A Kárpáti Igaz Szó közéleti lap internetes oldalán futó nem reprezentatív felmérés alapján az a kép körvonalazódik, hogy a kárpátaljai magyarok többsége élne a kiterjesztett magyar szavazati joggal, s a voksolók négyötöde a Fidesz-KDNP és a Jobbik között választana. A lap főszerkesztője szerint egyelőre kiszámíthatatlan, milyen következményekkel járhat a kettős állampolgárság és a szavazati jog. Sok függ attól, hogy a határon túl élők magyarországi pártlistákra szavaznak-e majd, vagy a saját soraikból választhatnak képviselőket. A felmérés eredményei alapján, félő az is, hogy a kárpátaljai magyar egyfajta csodafegyvert lát majd az új állampolgárságban, és az ezzel kapott szavazati jogban. Könnyen előfordulhat, hogy az ukrajnai politikai életben az eddiginél is passzívabban vesz majd részt, és kimondottan csak a magyarországi választásokkal fog törődni, ami tovább gyengítheti az egyébként is megroppant ukrajnai magyar érdekvédelmet.
Forrás: Kárpáti Igaz Szó