A továbbképzés lehetőségét és a jól dolgozók továbbfoglalkoztatását is előírná Az utolsó szalmaszál című közmunka koncepciójában az LMP.
Kaufer Virág, az LMP országgyűlési képviselője az elképzelést bemutatva kiemelte, hogy az LMP több hónap terepmunka és széles körű egyeztetés után egy olyan koncepciót tett le az asztalra, amelyben az eddigi jó gyakorlatra építve, a korábbi rendszer hibáit kijavítva és a fenntarthatóság szempontjait is beépítve jött létre. A legfőbb célja, hogy átmeneti segítséget nyújtson a bajba jutott családoknak, és ezt a szélesebb foglalkoztatáspolitika és a helyi gazdaság keretein belül tegye.
Kaufer Virág elmondta, hogy aki részt vesz a programban, a munka mellett lehetőséget kap a továbbképzésre, szükség esetén a gyermekelhelyezésre és arra, hogy a program végeztével ha jól teljesített továbbfoglalkoztassák. A közmunka programot üzemeltető település, vállalkozás vagy kistérség pedig lehetőséget kapna arra, hogy az olcsó munkaerőn keresztül olyan infrastruktúrális fejlesztéseket valósítson meg, olyan szolgáltatásokat építsen ki, amelyek a helyi közösséget segítik. Ezek a beruházások a kezdeti jelentősebb támogatás után saját lábra állhatnak, és új munkahelyeket teremthetnek.
Példaként említette az önkormányzati földek hasznosításárt, helyi élelmiszer-termelést, helyi igényeket kielégítő szolgáltatások beindításárt.
Az elképzelés anyagi vonzatairól azt mondta, hogy az LMP progresszívvé tenné az adórendszert és a javaslathoz európai uniós forrásokat is fel lehetne használni.
Fontos lépés a kormány részvételével működő ellenőrző szervek kialakítsa, amelyek garantálják, hogy a megfelelő programokra használják fel a forrásokat – tette hozzá.
Az MTI kérdésére azt felelte, hogy koncepciójukat át fogják nyújtani a kormánynak és elviszik azokba a térségekbe is, ahol a tapasztalatokat gyűjtötték. Elmondta, ha kell, akkor jogszabály-módosításokat is kezdeményeznek az ügyben.
A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja az LMP elképzeléseit összevetette a kormány januárban életbe léptetett közmunkaprogramjával is. Kiemelte, hogy az utóbbi nem szolgálja ki az igényeket, mert jelenleg is több százezren vannak munka nélkül, elsősorban az egyébként is elmaradott északkeleti megyékben. Hozzátette, hogy a közelmúltban, a témában megjelent jogszabálytervezetek kevés konkrétumot tartalmaznak arról, hogy a kabinet hogyan képzeli el a helyzet megoldását.
Szavai szerint egy-egy, a múlt héten napvilágot látott kormányrendeletből és törvényjavaslatból elsősorban csak az derül ki, hogy valószínűleg Pintér Sándor lesz az új “szociális és munkaügyi miniszter”, mert az ő irányítása alá fognak tartozni a közmunkaprogrammal foglalkozó munkaügyi szakemberek.
Mivel programba az összes regisztrált munkanélkülit be kívánják vonni, elképzelhető, hogy a kormány a közmunkát a jövőben rendészeti kérdésként fogja kezelni – tette hozzá. Sajtóhírekre hivatkozva azt mondta, hogy a kormány „egy, a harmincas éveket idéző, megalomán, központi irányítású” programot tervez, ahol nagyszabású beruházásokba kívánnak bevonni több százezer embert, „rendészeti és katonai felügyelettel”, és már a nyár folyamán elindul az első ilyen projekt, a debreceni stadion felépítése.
A sajtótájékoztatón részt vett Gulyás Pál, az LMP ináncsi önkormányzati képviselője is, aki arról beszélt, hogy településükön a kormány közmunkaprogramja miatt december 31-ével minden közfoglalkoztatott munkaviszonyáét meg kellett szüntetni. Emiatt a közmunkából élők januárban nem kaptak ellátást, ezért náluk azonnal jelentkeztek a rezsiproblémák.
Gulyás Pál azt is helytelenítette, hogy a nyolcról négyórásra csökkentett munkavégzésbe is csak a bérpótló juttatásban részesülőket lehetett bevonni.