Pünkösd vasárnapján Mezővári református templomában az úrvacsorával egybekötött istentiszteletet követően – az igét Zán Fábián Sándor püspök hirdette – felemelő ünnepségre került sor: a Nemzeti Társas Kör címeres országzászlót adományozott a gyülekezetnek. Mint az adományozók megfogalmazták, dicső történelmi múltunk felidézésével, nemzeti szimbólumaink templomi kihelyezésével is az a céljuk, hogy erősítsék a nemzettudatot és összetartozás érzését.
A vendégeket Berki Károly, a KMKSZ Mezővári Alapszervezetének elnöke üdvözölte, majd nemzeti lobogónk Trianon utáni jelentőségét méltatta. Ahhoz, hogy jelenünket és jövőnket megéljük, hogy nemzetünk megmaradjon, elsősorban erkölcsi tisztaságra, becsületre és reményre van szükség, mondta. Ehhez kívánt kitartást, erőt és hitet.
Tarnóczy Balázs, a Nemzeti Társas Kör alelnöke elmondta, címeres nemzeti lobogót azon keresztény/keresztyén közösségeknek ajándékoznak, akik tesznek a magyarság megmaradásáért, hogy ez a zászló is hirdesse: Isten után első a haza, a nemzet. Ezen a napon Mezőváriban a nyolcvannegyedik zászló átadására került sor.
A lobogót, miután Zán Fábián Judit zászlóanya és vitéz Dr. Abonyi Mátyás nyá. honvéd ezredes nemzeti színű szalaggal díszítette, és a püspök úr megáldotta azt, ünnepi tiszteletadással felvonták, elhelyezték azt a karzaton állandó helyére, hogy mindenkor hirdesse az összetartozást, erősítse a nemzeti tudatot. Vitéz lovag Erdős László ny. honvéd ezredes, a Nemzeti Társas Kör elnöke ünnepi beszédében abbéli reményének adott hangot, hogy 91 éves teszthalálából ébred végre a magyar nemzet. Vállalnunk kell történelmünket, de meg is kell tenni mindent annak tiszta hirdetéséért, azért, hogy az iskolákban is az igaz történelmet tanítsák. Az eltelt kilenc évtizedben el akarták venni tőlünk történelmünket, a hitünket és a reményünket. Fontos feladatunk, hogy vigyázzunk azokra. Szégyen, felháborító, igenis tragédia, hogy a határon túliakat még ma is megalázzák anyanyelvük használatáért, másodrendű polgárként élnek szülőföldjükön, mondta a szónok. És Európa hallgat… A templomban ülő fiatalokhoz fordulva felhívta a figyelmüket arra, hogy a Kárpát-medence azoké lesz, akik teleszülik azt. Erdős László a szülőföldön való megmaradásnak fontosságára is figyelmeztetett.
Ez a zászló azt hirdeti, hogy az anyaországtól elszakított Kárpátaljára eljött a haza, kezdte válaszbeszédét Zán Fábián Sándor. Fel kell ismernünk, hogy egy új korszak megélői és formálói vagyunk, mondta. Ma már minden itteni lakos megkaphatja a magyar állampolgárságot anélkül, hogy elhagyná szülőföldjét. De feladatot is kaptunk: meg kell őrizni hitünket, kultúránkat, anyanyelvünket. Ehhez arra is szükség van, hogy minden magyar gyerek magyar iskolában tanuljon, hogy a felnőttek ne futamodjanak meg, ne költözzenek el, hisz nekünk itt kel fel a nap, és itt nyugszik le, Isten itt rendelt számunkra életet. Ezt az életet úgy tudjuk igazán megélni, ha gyermekeink is itt tanulják meg anyanyelvüket. Zán Fábián Sándor azt kívánta, hogy mindehhez legyen elég hitünk, magyarságunk pedig legyen őszinte és reményteljes.
Mindig, mint ahogy a Szózat is mondja: rendületlenül magyarnak kell vallanunk magunkat, ha magyar az anyanyelvünk, figyelmeztetett Scherczer Károly beregszászi magyar konzul. Megmaradásunk feltétele, hogy gyermekeink is anyanyelvükön tanuljanak. Ez a zászló arra is figyelmeztessen, hogy nyelvednek is „légy híve, ó, magyar”! Legyenek büszkék arra, hogy szülőföldjükön lehetnek magyarok, mondta a konzul.
A zászlóátadási ünnepséget szavalatok, megzenésített versek, dicsőítő énekek tették még felemelőbbé, melyeket a mezővári fiatalok – Lengyel Alexandra, Farkas Györgyi, Debreceni Ilona –, illetve a Kovács Sándor és a Kovács Erika vezette KRISZ együttes adott elő. Végezetül a gyülekezet és a vendégek együtt énekelték el a Szózatot.
A Nemzeti Társas Kör ezen a napon hasonló ünnepség keretében adományozott zászlót Szalóka népének is.
Forrás: Kárpátinfo