Szeptember 20-án mintegy tízezer szociális kedvezményeit féltő ember – többségükben az afganisztáni invázió résztvevői, a csernobili atomkatasztrófa károsultjai – gyűlt össze az ukrán törvényhozás előtt, hogy tiltakozzanak A bírósági határozatok végrehajtásának állami garanciájáról szóló törvénytervezet elfogadása ellen.
Ütközet a szociális kedvezmények védelmében
A megmozdulás résztvevői azt hangoztatták, hogy e törvény életbeléptetésével a hatalom meg akarja szüntetni azokat a juttatásokat, melyek az elszenvedett megpróbáltatásokért jogosan megilleti őket. A Podrobnosztyi tájékoztatása szerint a békésnek induló tüntetés erőszakba torkollott. A résztvevők áttörték a rádát védő rendőrkordont, s megpróbáltak behatolni az épületbe. Kísérletüket a rendfenntartók megakadályozták.
A parlament előtt feltörő indulatok azonnal visszhangra találtak a politikai élet szereplői körében. Természetesen ki-ki érdekei és pártállása szerint értékelte a történteket. Az ellenzék a hatalmon lévőket kritizálta, s a történteket népellenes intézkedéseik egyenes következményének nevezte. Natalja Korolevszka, a Julija Timosenko Blokk–Batykivscsina frakció tagja egy tv-műsorban úgy fogalmazott, hogy az események tanulságul kell, hogy szolgáljanak a hatalmon lévők számára.
Szpiridon Kilinkarov az utóbbi húsz esztendő első politikamentes tömegtiltakozásának nevezte a történteket. A kommunista parlamenti képviselő szerint a tüntetés résztvevői alkotmányos jogaik megvédése érdekében vonultak a parlament elé. A politikus teljes mértékben egyetértett a tüntetőkkel, s úgy vélte, mindaddig folytatni kell a megmozdulást, míg a parlament le nem veszi a napirendről a törvénytervezetet. Az ország vezetői érzékelhették az elégedetlen, jogait védő tömeg erejét, s láthatták elszántságát. Mindez arra kötelezi a hatalom birtokosait, hogy elgondolkodjanak az emberek jogait csorbító döntéseiken – idézi az UNN a kommunista képviselőt.
Olekszandr Jefremov azon meggyőződésének adott hangot, hogy az ominózus tervezetet nem tűzik a következő plenáris ülés napirendjére. A Régiók Pártja frakciójának vezetője megerősítette, a törvényt átdolgozásra visszaadják az illetékes munkabizottságnak. Az UNN mindezzel kapcsolatban megjegyzi, amikor a képviselő kiment, hogy tárgyaljon a tüntetőkkel, leöntötték vízzel és leköpték.
A parlament elleni roham spontán akció volt – jelentette ki Borisz Novozsilov. Az afganisztáni veteránokat tömörítő társadalmi szervezet vezetője szavai igazolására elmondta: „A parlament épülete körül mintegy kétezer katonaviselt, Afganisztán poklát megjárt ember volt. Ha a támadást előre megszervezték volna, akkor az egész teljesen másképp végződik.”
A tiltakozás okait elemezve a Podrobnosztyi rámutat: az első olvasatban elfogadott „ártalmatlan” törvény tömeges elégedetlenséget szült, s úgy tűnik, a parlament azon próbálkozása, hogy eleget tegyen az európai követelményeknek, s egyidejűleg megőrizze a kedvezményeket, nem sikerült. Az már csekély vigasz, hogy az elnököt támogató többség az adott körülmények közt is működött, hisz az ellenzék a hozzájuk csatlakozó kommunista képviselőkkel együtt sem volt képes felülkerekedni. Első olvasatban a dokumentum 246 voksot kapott.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a törvény hatálybalépésével valóban lehetőség nyílna bizonyos kedvezmények megvonására. Míg korábban a jogszabály szerint a rendőrök, a tűzoltók, más veszélyes foglalkozásúak a kommunális szolgáltatások fizetésekor ötven százalékos engedményt kaptak, addig a tervezetben az összeg már nincs pontosítva, az szerepel, hogy „részesülhetnek kedvezményben”. Feltételes módban fogalmazták meg a diákok ösztöndíját, a kedvezményes üdültetést, a segélyek összegét szabályzó cikkelyeket is.
Csernobil károsultjai és az afganisztáni veteránok mellett még tizennégy olyan kategória létezik, melynek tagjai különféle engedményekkel, előjogokkal rendelkeznek.