Tót Viktor – Kétségtelen, hogy a Magyarország által folytatott támogatáspolitika fontos a határon túli közösségek megmaradása szempontjából. A nemes célok, kezdeményezések akkor szenvednek csorbát, amikor helyi szinten a döntéshozók visszaélnek pozíciójuk nyújtotta erőfölényükkel.
Sajnos azt kell mondani, hogy ezen a téren bizonyos jelenségek nem adnak okot optimizmusra. Itt van például az oktatási–nevelési támogatás. Ez elvileg minden, a pályázati kritériumoknak megfelelő személynek jár. Aztán kiderül, hogy ez talán mégsem minden esetben igaz. Tanulságos és sokatmondó a fertősalmásiak esete. Több kérelmezőt ugyanis elutasított a “KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány. A helyiek elmondása szerint ezután hárman beléptek a kulturális szövetségbe, akik érdekesmód megkapták az OTP–s kártyákat, s így felvehették a támogatást. A többieknek másfél hónapig ígéretekkel kellett megelégedniük. Ám hogy a korábbi elutasító döntés körül valami az ő esetükben sem stimmelt, jelzi az, hogy a napokban ők is hozzájuthattak a bankkártyához.
Bocsánat: egy személyt kivéve. Az elutasító döntés ellen leginkább Zelik Nóra – akinek a lánya pályázott – tiltakozott, s milyen érdekes: a listáról éppen a Zelik név maradt le…
A KMKSZ Jótékonysági Alapítványa teljesen érthetetlen döntést hozott, ráadásul többszörösen is. Hogy kicsinyes bosszúvágy vagy valami más volt a mozgatórugó, nem tudom. Ám azt igen, hogy hasonló “hozzáállás” kíséri a felelősségvállalási nyilatkozatok kiadásának gyakorlatát is. A legemlékezetesebb talán a korláthelmeci Szalontay Elemér esete, aki elmondta: míg a KMKSZ irodájában várakozott, ott mások is megfordultak. Ukránok, mert egy szót sem tudtak magyarul. Mégis kaptak garancialevelet. Ő magyarként – nem.
Ki szelet vet, vihart arat, tartja a mondás. A szélvetők már régóta eredményesen tevékenykednek, hogy aztán egy–egy választás után felháborodással állapítsák meg: a kárpátaljai magyar választópolgár nagy része vagy egy másik szervezetet preferál látványosan, vagy otthon marad, vagy ukrán pártra szavaz. Ám a miértre a választ nem igazán keresik, holott abban az összefogásra való képesség hiánya mellett a megosztó politika is benne van. Az a politika, ami miatt sokak lelkében vihar tombol, másokéban régóta már az sem. Az 1980–as évek végén, az 1990–es évek elején feltörő kárpátaljai magyar lelki forradalom hamuvá dermedt, ami alatt egyre nehezebb megtalálni a parazsat.
Forrás: KISZO