Nehéz kiheverni a narancsos ukránosítást

Dr. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke képviselte a kárpátaljai magyar közösséget a múlt héten a parlamentben megtartott kisebbségpolitikai meghallgatáson. Az „Etnopolitika Ukrajnában: eredmények és perspektívák” elnevezésű nyílt vitanaphoz hasonló fórumot korábban még soha nem tartottak a kijevi törvényhozásban.

A kisebbségi jogok java része csak papíron létezik

A ráda honlapján fellelhető részletes beszámolót elolvasva az konstatálható, hogy ez a fórum elsősorban a problémák felvetését szolgálta. Az elhangzott javaslatokat és a lehetséges megoldásokat összegyűjtik egy csomagba, ami később a kormány és a parlament elé kerül.

A vitanap legelején Mi­hajlo Kulinyak kulturális miniszter számadatokkal igyekezett fényezni az országban élő etnikumok mindennapjait. Statisztikai kimutatásokra támaszkodva elmondta, 139 nemzeti kisebbség tagjai élnek Ukrajnában, összesen tízmilliónyian, ami a lakosság 22 százalékát képezi. Száz nemzetiségi központ működik az országban, s 36 könyvtárnak nemzetiségi részlege is van.

A kisebbségek jelen lévő képviselői ugyanakkor sokkal gyakorlatiasabb szemszögből fejtették ki véleményüket. Valamennyi etnikum képviselője a nekik legjobban fájó ügyeikre tért ki.

Tóth Mihály beszámolójában kiemelte: a XXI. század első évtizede Ukrajnában a kisebbségektől való védekezés jegyében telt, ami a Juscsenko–Timosenko uralom idején csúcsosodott ki. Kiemelte, ebben a folyamatban Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter volt az élen járó. Az országos magyar szervezet korábbi vezetője szerint, ha ők maradtak volna hatalmon, ma már talán nem is lennének nemzetiségi nyelveken oktató középiskolák az országban. A kisebbségi politikus rámutatott, a gyors és erős asszimilációs folyamatok csak Viktor Janukovics hatalomra kerülése óta kezdtek valamelyest enyhülni. Emlékeztetett azokra az intézkedésekre, melyeknek köszönhetően ismét levegőhöz jutottak a nemzeti kisebbségek tagjai, így a kárpátaljai magyar közösség is. Az eredmények között említette, hogy ezentúl a magyar bölcsészképzésre jelentkezők ismét anyanyelven vizsgázhatnak, vagy hogy garantálják az emelt szintű érettségi tesztkérdéseinek fordítását. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az igazságszolgáltatásban alkalmazhatóvá tették az adott régióban egy tömbben élő kisebbség nyelvét. Az UMDSZ tiszteletbeli elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, még ezzel együtt sem ítéli meg úgy a helyzetet, hogy gyökeres fordulat történt volna a kisebbségpolitika terén. A parlament kupolatermében elhangzott beszédében egy sor olyan problémát vetett fel, mely változatlanul megoldásra vár. Sürgette az anyanyelvi képzés garantálását az óvodai neveléstől egészen a felsőoktatásig, a kisebbségek nyelvének szabad használatát a közintézményekben, valamint a kellő feltételek megteremtését az államnyelv minőségi oktatásához a magyar tannyelvű intézményekben. Fontosnak nevezte a Szerhij Kivalov és Vagyim Kolesznyicsenko által jegyzett nyelvtörvény-tervezet – aminek a kidolgozásában szakértői szinten az országos magyar demokrata szövetség is részt vett – mihamarabbi elfogadását. Ez utóbbit többen is támogatták az országos fórumon, de egyes jobboldali politikusok hangos tiltakozásuknak adtak hangot emiatt, tudtuk meg Tóth Mihálytól.

Lapunk kérdésére az UMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette, a jelen lévő kisebbségi szervezetek képviselői és a téma szakértői egyetértettek abban, hogy egy európai értékrenden alapuló, világos irányt megszabó kisebbségpolitikai koncepcióra lenne szükség, valamint el kellene érni a papíron már elvben létező jogok jobb alkalmazását is.

Az etnopolitikai vitafórumon elhangzott beszámolók közül még többet is érdemes lenne kiemelni, de helyszűke miatt csak egy-két fontos mozzanatot villantunk fel. Ion Popescu a Régiók Pártja parlamenti frakciója képviseletében az idén esedékes népszámlálás kapcsán reményének adott hangot, hogy a kérdezőbiztosok toleránsan és lojálisan viszonyulnak majd a nem ukrán nemzetiségűekhez, s nem próbálják meg befolyásolni őket, rájuk erőszakolni bármit is. Sürgette még a kisebbségeknek alanyi jogon járó parlamenti képviselet biztosítását, valamint a szavazókörzetek megszabásánál a nemzetiségi arányok figyelembevéte­lét. Popescu a kulturális autonómia mellett is sorakoztatott fel érveket.

Nyina Karpacsova emberi jogi biztos elmondta, az elmúlt három évben mintegy ezer olyan panasz érkezett a címére, melyben valaki nemzetiségi hovatartozása miatt szenvedett el jogsértést. A biztos sajnálatosnak nevezte, hogy jelenleg Ukrajnában csak letudóan foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, amit leginkább az bizonyít, hogy miközben a vonatkozó törvény minisztériumi szintet jelöl meg e terület részére, addig a kulturális tárcánál csupán főosztályi szinten van megjelenítve mindez. Mára az Állami Nemzetiségi Bizottság éppúgy megszűnt, mint az államfő hivatala mellett működő konzultatív tanácsadói testület.

Persze a parlamenti fórumon is akadtak olyanok, akik egészen másként ítélik meg a helyzetet. Néhány jobboldali politikus – Ivan Zajac, Pavlo Movcsan, Volodimir Javorivszkij – kifejtette, a nemzetiségi politika állami szintjén nem a kisebbségekről kell beszélni, sokkal inkább az ukránság védelméről, a szerintük veszélyben lévő államnyelv megőrzéséről.

Forrás: KISzó

Szólj hozzá!